Az Országgyűlés kedden tizenkét előterjesztésről szavazott, miután megemlékeztek Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulójáról. A kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet, majd a hónap végén a Fidesz-kétharmad elfogadta a felhatalmazási törvényt is, amivel lényegében a rendeleti kormányzást vezették be a veszélyhelyzet idejére.

Kedden az országgyűlési képviselők először:

• megszavazták a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény visszavonását és felhívták a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére (ez utóbbival kapcsolatban azt lehetett olvasni, hogy június 20-án történhet meg, de a szavazás után Gulyás Gergely miniszter azt mondta, már szerda éjfélkor véget érhet a különleges jogrend), majd rögtön utána
• igent mondtak a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokra és az egészségügyi készenlétre, tehát arra, mi jön a veszélyhelyzet után.

A két szavazás után – ahogy a Süddeutsche Zeitung is fogalmazott – minden ütőkártya Orbánnál marad, a rendeleti kormányzás úgy megy, hogy marad.

A kormányfő ugyanis kiválogatta magának, mi kell neki a rendkívüli időszakból, ráadásul a veszélyhelyzet visszavonásával büszkén állíthatja, nem volt igaza kritikusainak, akik a fejére olvasták, diktatúrát vezet be. De a miniszterelnökre nem jellemző, hogy engedjen és visszaadjon a megszerzett hatalomból.

A most megszavazott második törvénnyel Orbán lényegében ismét különleges felhatalmazást kapott, ugyanis egy esetleges újabb járványhelyzetre erős felhatalmazást szavaztatott meg magának a kormány. A módosított katasztrófavédelmi törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a kabinet egészségügyi válsághelyzetet hirdessen ki, és veszélyhelyzetben – a körülmények fennállása esetén – rendelettel kormányozhasson.

Bemutatták a járványügyi bevetési egységet, kijárási tilalmat is elrendelhet a vezetője

A veszélyhelyzet megszűnése után a járványügyi bevetési egység fog részt venni az elsődleges feladatok végrehajtásában. Az egység vezetője egészen széles körben intézkedhet, látogatási tilalmat, kijárási tilalmat, területlezárást, és kijárási korlátozást is rendelhet.

A törvény alapján akkor hirdethet ki egészségügyi válsághelyzetet a kormány, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény következik be. Az országos tiszti főorvos kezdeményezésén múlik mind a bevezetése, mind a visszavonása. Egészségügyi válsághelyzet alatt kormányrendelettel lehet megtiltani személyes érintkezést, üzletek működését, intézménylátogatást, egyes területek elhagyását, de konkrétan kijárási korlátozást nem lehet előírni.

A kormány a szükséges és arányos mértékben gyakorolhatná jogait, de a járvány megelőzése, a következmények elhárítása érdekében felfüggeszthet törvényeket, és más rendkívüli intézkedéseket hozhat. A rendeleteket első körben legfeljebb fél évre lehet meghozni, de ha a járványhelyzet indokolja, ez meghosszabbítható.

Egészségügyi válsághelyzetben kormányrendelettel korlátozható vagy megtiltható a többi között

• minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti,
• az üzletek működése, nyitva tartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása,
• a személyforgalom, az áruszállítás,
• az emberek személyes érintkezése,
• az intézménylátogatás,
• az egyes területek elhagyása,
• egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója lapunknak korábban arról beszélt, a most újraszabályozott egészségügyi válsághelyzet leginkább a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzethez hasonlítható a TASZ szakmai igazgatója szerint, amit legutóbb 2020 márciusában hosszabbítottak meg és 2016 márciusában hirdették ki, mindkettő egy „félig rendkívüli jogrendként értelmezhető”.

Szerinte ez a mostani törvény „tered ad az önkénynek”, a felhatalmazási törvény visszavonását csak látszatintézkedésnek nevezte, mert ez a mostani jogszabály is a kormány lehetőségeinek a kiterjesztéséről szól.

Orbán mindenkire lőtt, aki mozgott, és a koronavírust is eltalálta

„Az első csatát megnyertük, ez a győzelem a zsákban van" - így értékelte a koronavírus elleni védekezés első ütemének végét Orbán Viktor. De a védekezés során a miniszterelnök több csatát is felvállalt, aminek a célja egyértelmű volt: politikai ellenfeleivel próbált meg leszámolni.

A törvénygyár kedden nemcsak ezekről, hanem több más fontos törvényről is szavazott. Döntöttek például a 2020-as költségvetés átírásáról, a különleges gazdasági övezetekről, de még az Erzsébet-táborok és az illetékek szabályain is változtattak.